Baptisták és a segítő szolgálatok

“Valahányszor megtettétek ezeket akár csak eggyel is az én legkisebb testvéreim közül, velem tettétek meg.”
Máté 25:40

Az egyik módja annak, ahogy a baptisták hitüket a gyakorlatban megélik, az a segítségnyújtás a rászorultaknak különféle szükségükben. A baptisták szerte a világon, sokféle módon enyhítik emberek fájdalmát Jézus nevében.

A segítő szolgálat alapjai

A baptisták általi segítő szolgálat az alapvető baptista hitelvekben és irányelvekben gyökerezik. Ez a szolgálat nem csupán egy függelék, hanem szerves része annak, akik mi, baptisták vagyunk. A segítő szolgálat indítékai, mértéke és jellege mind alapvető baptista hitelveken alapulnak.

A baptisták hangsúlyosan vallják, hogy Jézus Úr. Az Úr Jézus pedig arra szólítja fel tanítványait, hogy szolgálják embertársaikat.

Jézus maga példát mutatott ebben, ahogy gondjukat viselte az embereknek és mindenféle szükségükben segítséget nyújtott nekik. Mivel érdekelte őt az emberek testi jóléte, a vakokat látóvá tette, a némák nyelvét megoldotta, a betegeket meggyógyította és segítsége következtében a bénák járni tudtak (Máté 11:5). Zavarodott embereket mentálisan és érzelmileg egészségessé tett. Helyreállította az olyanok önértékelését és társadalmi elfogadottságát, mint például egy csaló vámszedő és egy házasságtörő asszony.

Ezen túlmenően, Jézus a segítségnyújtás fontosságára is felhívta a figyelmet. Azt mondta tanítványainak: „Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást” (János 13:35). Amikor azt kérdezték Tőle, hogy melyik a nagy parancsolat a törvényben, Jézus azt felelte, hogy az két részből áll: szeretni Istent és szeretni az embertársat (Máté 22:37-40). Jézus rámutatott, hogy az embertárs szeretete a szükségben levő megsegítésére irányuló irgalmas cselekedetekben valósul meg. Jézus kijelentette, hogy egy ember élete örökkévaló megítélésének egyik alapja az, hogy az illető milyen mértékben segített szükségben levő embertársain (Máté 25:31-46).

A baptisták a Biblia tekintélyének elkötelezettei a hitelvek és a hitük gyakorlása tekintetében. A Biblia egyértelművé teszi a legkülönfélébb emberi szükségekben nyújtott segítség fontosságát. A Biblia azt tanítja, hogy ne csupán szóban szeressünk, hanem együttérző cselekedetekkel (1János 3:17-18). Az Új Szövetségben megtalálhatjuk azt, hogy az első gyülekezetek ezt hogyan gyakorolták.

A baptisták meggyőződése szerint az üdvösség kizárólag Isten Jézus Krisztusban felkínált kegyelmi ajándékának hit által történő elfogadása révén nyerhető el. Üdvösségünk hit által van, nem jó cselekedetek alapján. Az elnyert üdvösségnek ugyanakkor jó cselekedeteket eredményeznie: „Az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett… ” Efezus 2:10. A Biblia azt is tanítja, hogy a „hit cselekedetek nélkül halott” (Jakab 2:20).

Azok az emberek, akik Jézus Krisztusba, mint Urukba és Üdvözítőjükbe vetett hit által üdvösséget nyertek: hívő papokká válnak (1Péter 2:5, Jelenések 1:6). Minden hívő pap feladata másoknak szolgálni. A segítő szolgálat nem csupán a lelkipásztorok és diakónusok feladata, hanem minden hívő papé. Az emberi nyomorúság és szükségek lehengerlő tömegével szembesülve a hívő papoknak lelki kompetenciájukat latba vetve kell felismerniük és követniük Isten akaratát a tekintetben, hogy mely konkrét szükségekben nyújtsanak segítséget. Ennek során a Szentlélek erejére (ApCsel 1:8) és vezetésére támaszkodnak (Galata 5:25).

A baptista gyakorlatban megtalálható a gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés, a helyi gyülekezet autonómiája és az önkéntes együttműködés. A baptista felekezet nem írja – és nem is írhatja – elő a gyülekezeteknek, hogy a segítő szolgálati tevékenységük során mely szolgálatokat végezzék, illetve azt, hogy eközben milyen kapcsolatban álljanak egymással. A gyülekezetek sokféle segítő szolgálatot végeznek. Ugyanakkor önkéntes együttműködés keretén belül is összedolgoznak társulásokon, szövetségeken, társaságokon keresztül olyan szolgáltatások nyújtásában, amelyek túlmutatnak az egyes gyülekezetek határain.

A vallásszabadság melletti erős elkötelezettségük arra vezeti a baptistákat, hogy segítségnyújtó szolgálatuk során tartózkodjanak a kényszerítés minden formájától. Az egyének és gyülekezetek szabadon választják meg, hogy mely szolgálat(ok)ban vesznek részt. Ezen szolgálatok finanszírozása baptisták általi önkéntes adományokból (2Korinthus 8:1-8) történik, nem pedig adózásból vagy a felekezet által kivetett járulékfizetésből – ezen utóbbiak kényszerítő jellegűek lennének. A baptista szociális segítségnyújtás alapja az önkéntes részvétel, anyagi támogatás és együttműködés.

A segítségnyújtás helye és terjedelme

A segítségnyújtás helye és terjedelme szempontjából Jézus példája és tanítása illetve a Bibliában található tanítások a mérvadók. A segítségnyújtás ezért a teljes embernek, minden embernek szól, méghozzá minden helyen.

A baptista segítségnyújtás tárgya a rászoruló ember egésze, spirituális, testi, mentális, érzelmi és szociális voltában. A testi szükségletek ellátása olyan szolgáltatások nyújtását jelenti, mint élelem, ruházat, víz, lakhatás és egészségügyi ellátás biztosítása. A mentális és érzelmi szükségletek ellátása tanácsadásban, a szabad mozgásukban korlátozottak látogatásában, valamint pozitív igehirdetésben és tanításban valósul meg. A szociális szükségek terén a segítségnyújtás a közösség gyakorlásával valamint üdüléssel, pihenéssel illetve a magányosok és a társadalomból kivetettek ezen illetve egyéb tevékenységekbe történő bevonásával valósul meg. A spirituális szükségek ellátása terén az evangélizálás, misszió, tanítványozás és a keresztyén oktatás jutnak szerephez. A baptisták a szükségletek ellátását általában hiányosnak tartják, ha abból a spirituális szükségek ellátása – például evangélizálás és hitéleti nevelés révén – kimarad.

A baptisták mindenki felé szolgálnak, függetlenül az érintettek korától, spirituális, testi, érzelmi és mentális állapotától, attól, hogy melyik fajhoz, kultúrához, társadalmi osztályhoz tartoznak, milyen filozófiát vagy hitet tekintenek a magukénak, illetve milyen az anyagi helyzetük, vagy a tanultság és a társadalmi ranglétra mely fokán állnak.

A baptista segítő szolgálatok sok különféle helyen megtalálhatók. Belvárosi nyomornegyedekben, börtönökben, katonai táborokban, kórházakban, falusi környezetben, menekült központokban, katasztrófa színhelyeken… A sor vég nélküli, ahol a baptisták segítséget nyújtanak. Vannak helyi, regionális, országos és nemzetközi baptista segítő szolgálatok.

Segítő szolgálati módszerek

A baptista segítő szolgálatok során a módszerek széles skálája kerül bevetésre. Ezeket a módszereket egyének, gyülekezetek, intézmények, felekezeti szervezetek (pl. társulások vagy szövetségek) alkalmazzák.

Jézus példáját követve és parancsának engedelmeskedve egyes baptisták segítenek a rászorultaknak. Egyedül, bármiféle szervezet támogatása nélkül, baptisták bekötözik a megtört szívűek sebeit, látogatják a betegeket és a haldoklókat, bátorítják a depresszióban lévőket, és számtalan más szolgálatot végeznek. Emellett odaszánt egyének alkotják azokat az önkéntes és munkatársi csoportokat, amelyek képessé teszik a gyülekezeteket és más szervezeteket a segítő szolgálat végzésére.

Különböző méretű illetve különböző helyen található baptista gyülekezetek is segítenek a szükségben levő embereken. Azon túlmenően, hogy a spirituális szükségek ellátásáról gondoskodnak evangélizáció és a keresztyén hitéletben való segítség révén, a gyülekezetek az emberi élet más fájó területeivel is foglalkoznak, ideértve a testi, mentális, érzelmi és szociális problémákat. Bátorítás az elcsüggedteknek, élelem az éhezőknek, ruha a szegényeknek, a fogyatékkal élők szállítása… A segítő szolgálatok sora gyakorlatilag vég nélküli.

A baptista intézmények is kiveszik a részüket az emberi szükségleteket kielégítő tevékenységekben. A baptisták iskolákat és felsőoktatási intézményeket alapítottak az emberek iskolázottságra irányuló igényeinek a kielégítésére jóval azelőtt, hogy állami iskolák és adókból finanszírozott felsőoktatási intézmények létesültek volna. Árvaházak és más szükségben levő gyermekek számára létesített otthonok a legrégebbi baptista intézmények közé tartoznak. A baptisták idősotthonokat is támogatnak. A baptista kórházak és klinikák kiterjedt lelkészi és jótékonysági programokkal szolgálják az ott ellátottakat. Sok intézmény küld ki munkatársai és önkéntesei közül szolgálattevőket a világ különböző részeibe.

Különféle baptista szervezetek sokféle módon nyújtanak segítséget szükségben levő embereknek. Egyesek közülük természeti katasztrófák – árvíz, hurrikán, tornádó vagy földrengés – idején nyújtanak segítséget a bajba jutottaknak. Ezek a szervezetek a károsultakat vízzel, élelemmel és ruházattal látják el, továbbá segítenek otthonaik és templomaik újraépítésében. Mások hosszabb távú segítséget nyújtanak, például szakmai képzést a munkanélkülieknek, írás-olvasás tanítást az írni-olvasni nem tudóknak. Ezen szervezetek némelyike önállóan tevékenykedik, mások különféle vallási vagy szekuláris csoportokkal együttműködve.

Baptista szövetségek és gyülekezeti társulások sok ilyen intézményt és szervezetet támogatnak, egyének és gyülekezetek adományait továbbítják számukra és összehangolják ezen segítő szolgálatok tevékenységét.

Összefoglalás

A különféle segítő szolgálatok jelentős szerepet játszanak a baptista életben. A Biblia tanítása alapján és a Szentlélek erejének segítségével a baptisták törekszenek arra, hogy Jézus nevében az egész embernek szolgáljanak, minden embernek és minden helyen az Atya Isten dicsőségére.

“O, keresztyén ember, hadd mondjam el neked, hogy a vitatkozás helyett hogyan bizonyíthatod hitedet: Éld meg! Éld meg!”
Charles Haddon Spurgeon
Baptista lelkipásztor, London, Anglia, 1800-as évek