Baptista Gyülekezeti-közösségi Gyülekezetvezetés: Kihívások

“Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál.”
Filippi 2:3

A Krisztus uralma alatt történő gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés a Biblián alapuló egyik alapvető bibliai irányelv. Napjainkban azonban sok kihívás veszélyezteti ezt az ideált.

Néhány, a gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetést gyengítő tényező

A baptista gyülekezeti élet megfigyelői számos tényezőre hívják fel a figyelmet, amelyek próbára teszik a gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetést. Egyes gyülekezetekben az üzleti életben gyakorolt vállalatvezetési modell működik. A lelkipásztor egyfajta vezérigazgató, akinek hatalmában áll egyszemélyi döntéseket hozni a gyülekezetben anyagi ügyekkel, személyi kérdésekkel, gyülekezeti programokkal, sőt esetenként a tagfelvétel során alkalmazott követelményekkel kapcsolatban is. Egyes gyülekezetekben egy csoport – például a diakónusok vagy vezető presbiterek – az üzleti világban található igazgatótanácséhoz hasonló funkciókat lát el.

A gyülekezetvezetésnek ezt a felülről lefelé irányuló rendszerét gyakran első sorban azzal igazolják, hogy hatékony. A döntéseket egy (vagy néhány) ember hozza meg anélkül, hogy sok ember bevonására lenne szükség bizottságokban illetve gyülekezeti órákon. Az üzleti életben bevált egészséges módszereknek természetesen van helyük egy gyülekezet életében. Nem szabad engedni azonban, hogy a hatékonyság legyen a gyülekezet működésének alapvető vezérelve.

A vezérigazgatóból és igazgatótanácsból álló modellek hatékonynak tűnhetnek, valójában azonban gyakran romboló konfliktusokhoz vezetnek a baptista gyülekezetekben. A gyülekezeti konfliktusok zöménél a vezetés kérdése áll a középpontban. Ezeket a konfliktusokat sok esetben az váltja ki, hogy a lelkipásztor megkísérli magához ragadni az irányítást. Ezek a konfliktusok gyakran végződnek azzal, hogy a lelkipásztort elküldik. Meghasonlás is támadhat a gyülekezetben ezen kérdés miatt. Természetesen nem minden esetben egy személy vagy egy csoport a hibás, de a probléma gyökere gyakran a gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés aláásására tett kísérlet.

Előfordul, hogy a gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetést érő kihívás forrása nem a hatalmat maguknak követelő lelkipásztorok, diakónusok vagy presbiterek, hanem néhány gyülekezeti tag, aki nagy befolyásra tett szert. Akadozva működik a gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés minden olyan esetben, amikor néhány ember kezében összpontosul az irányítás.

Néhány fontos tényező, amely aláássa a Gyülekezeti-közösségi Gyülekezetvezetést

A baptista gyülekezeti élet megfigyelői egyéb tényezőkre is rámutatnak, melyek hozzájárulnak a gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés bibliai ideálja megvalósításának kudarcához. Egyik alapvető tényező lehet az, hogy számos gyülekezeti tag éretlen a keresztyén növekedés területén. A gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés akkor működik hatékonyan, ha a gyülekezet olyan tagokból áll, akik nem csupán megváltást nyertek Krisztustól, hanem egészséges érettségre is szert tettek a Krisztusban, a hitben való növekedés révén. Az olyan személyek, akik nem tapasztalták meg a kegyelemből hit által elnyert üdvösséget, nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek szükségesek a gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetésben való hatékony részvételhez. Ilyen tulajdonságokat fémjeleznek például az olyan biblikus fogalmak, mint a hívők papsága és a lelki kompetencia.

Hasonlóképpen, azokból az emberekből, akik nem tapasztalták meg értékelhető módon a keresztyén növekedést és tanítványságot (1Korinthus 3:1-14), hiányozhat a szolgai beállítottság is, valamint a Jézus, mint Úr követése iránti mély elkötelezettség (Filippi 2:5-11). A gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés hatékony működéséhez szükséges az, hogy az abban résztvevők vágyjanak arra, hogy kövessék Krisztusnak a gyülekezetre vonatkozó akaratát, továbbá keressék más hívő papok meglátásait és bölcsességét.

Ugyanakkor az apátia és közönyösség is aláássa a gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetést, azzal, hogy hozzájárulnak a gyülekezeti órákon és egyéb, a gyülekezetvezetéssel kapcsolatos összejöveteleken való alacsony részvételhez. A részvételnek ez a hiánya pedig egy vákuumot hoz létre, amely aztán azt eredményezi, hogy azok fogják irányítani a gyülekezet életét, akik készek ezeken az alkalmakon részt venni.

A valódi gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés hiányához vezető további fontos tényező lehet az is, hogy sokan egyszerűen nem értik, hogy az hogyan is működik. Mivel sokan nem kaptak kellő tanítást a baptista hitelvek és gyakorlatok terén, ezért csak homályos elképzeléseik vannak a gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés hogyan s mikéntjéről.

Miért fontos a gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés?

Egy másik oka annak, hogy emberek nem veszik maguknak a fáradságot annak biztosításához, hogy a gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés működjék a gyülekezetükben, az az, hogy nem érzik ezt egy igazán fontos kérdésnek. Márpedig a gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés rendkívül fontos.

Azért fontos, mert a gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés sokat elárul a gyülekezet alapvető hitéről. Például az, ha nem követjük a Bibliának a gyülekezet irányítására vonatkozó tanítását, megkérdőjelezi az Isten Igéjének tekintélye iránti elkötelezettségünket. A gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés hiánya azt is mutathatja, hogy az érintett gyülekezet nem veszi komolyan a lélek kompetenciáját és a hívők papságát; ha ugyanis csak egy ember vagy egy kis csoport irányítja a gyülekezetet, ez tagadása a gyakorlatban ezeknek az alapvető hitelveknek.

A gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés a gyülekezeti tagok lelki érettségének növekedése szempontjából is fontos. Ahol nincs gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés, ott a hívő papok lelki fejlődése kárt szenvedhet, mert nem kapnak lehetőséget lelki kompetenciájuk és papi hivatásuk gyakorlására. Ha minden gyülekezeti tag teljes mértékben részt vesz a gyülekezet életében, akkor mindannyian fejleszthetik az Istentől kapott szolgálati képességeiket (Efezus 4:1-15). Ez a fejlődés pedig nem csupán az egyes gyülekezeti tag, hanem a gyülekezet egészének is javára válik.

Ezért tehát a gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés fontos, mivel hozzájárulhat a gyülekezet vitalitásához. Azok, akik magukénak érzik a gyülekezetet, nagy valószínűséggel felelősségteljesebb tagokká válnak. Az, aki érzi, hogy a szava számít a gyülekezet döntéshozatalában, gyakran nagyobb elánnal vesz részt a meghozott döntések megvalósításában.

A gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés nem csupán a gyülekezet, hanem a társadalom egészére nézve is fontos. A gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés demokratikus eljárásaiban való részvétel a politikai demokráciánkban történő részvételre is felkészíti az embereket. Politikai demokráciánk valójában sokat köszönhet a baptista gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés gyakorlatának.

Egyes történészek szerint a gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés abban az időben alakult ki, amikor a nyugati civilizáció a politika világában a demokrácia felé fordult. Tehát a baptista demokrácia egyszerűen a szekuláris demokrácia visszatükröződése és ezért nem alapvető alkotóeleme a gyülekezeti életnek.

A baptista gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés alapja azonban nem a szekuláris demokrácia, hanem a Biblia tanítása. A valóság az, hogy a politikai demokrácia sokat köszönhet a baptista lelki szókészletnek, és másoknak, akik a szabadságot, illetve az egyént megillető jogot és kötelességet, mint bibliai eredetű igazságokat mutatták fel. Az 1800-as években például egy történész azt írta, hogy Thomas Jefferson, az USA Függetlenségi Nyilatkozatának szerzője, részt vett az otthona közelében levő egyik baptista gyülekezet tanácskozásain és más összejövetelein. Ott figyelte meg a működő demokráciát és elismerte a baptisták jelentőségét az amerikai demokrácia kifejlődésében.

A gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés megerősítésének módjai

Mivel a gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés a baptista identitás szerves része és fontos a gyülekezetek, az egyes gyülekezeti tagok és társadalmunk egészének jóléte számára, lépéseket kell tenni a gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés megerősítése érdekében.

Több javaslat is szóba került ennek a célnak az elérésre: Törekedjünk arra, hogy a gyülekezet tagsága újjászületett és lelkileg érett emberekből álljon. Helyezzük a fő hangsúlyt az evangélizálásra és a keresztyén hitben való növekedésre. Imádkozzunk azért, hogy a gyülekezet minden tagja egészségesen részt vállaljon a gyülekezet vezetésében. Tanítsuk gyülekezeteink tagjait a gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés fontosságára, valamint arra, hogy az hogyan kapcsolódik más alapvető baptista hitelvekhez. Tanítsuk gyülekezeteink tagjait arra, hogy hogyan kell egy baptista gyülekezetnek szerveződnie és működnie; a gyülekezet új tagjai számára tartott oktatásnak tartalmaznia kell ezeket az információkat. A lelkipásztor és diakónusok kiválasztási folyamatában kapjon kellő hangsúlyt a gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés, a hívők papsága és lelki kompetenciája.

Tagadhatatlan, hogy egyes gyülekezetek – különösen a nagy létszámú gyülekezetek – esetében különleges kihívást jelenthet a teljes tagság bevonása a gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetésbe. Az ő esetükben is fenntartható egyfajta alapvetően gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés az emberek csoportokba és bizottságokba történő bevonásával, ezeknek a csoportoknak a felhatalmazásával bizonyos döntések meghozatalára, valamint gyülekezeti tanácskozások tartásával, ahol minden gyülekezeti tag hangot adhat véleményének és szavazhat.

Összefoglalás

A gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés szorosan kapcsolódik más, a Biblián alapuló baptista hitelvekhez. Minden baptista szerepet játszhat ennek a nagyra becsült hitelvnek nem csupán a megőrzésében, hanem megerősítésében is.