Gyülekezeti-közösségi Gyülekezetvezetés

Ki irányítja a gyülekezetedet? Ki választja ki a lelkipásztori vezetői csapatot? Ki dönt a perselypénz, az egyházadó illetve a gyülekezeti adakozásból befolyt pénzek sorsáról? Ki dönti el, hogy gyülekezeted irányát mely hitelvek és gyakorlatok szabják meg? Ki a gyülekezeti ingatlan tulajdonosa? A gyülekezet alapító okirata vagy működési és szervezeti szabályzata határozza meg ezeket a kérdéseket.

Mi a gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés?

Az alapító okirat illetve a működési és szervezeti szabályzat határozza meg azt, ahogy egy szervezet – mint például egy gyülekezet is – működik. Itt találhatók azok az irányelvek, amelyek útmutatók a vezetés, döntéshozatal, szervezeti felépítés és vezetés vonatkozásában. Működési alapelveiket illetően a baptisták eltérnek a legtöbb más keresztyén felekezettől. Ez a különbség kiváltképpen megmutatkozik a keresztyén gyülekezet vezetésének területén.

Az egyik fő különbség, amely megkülönbözteti a baptistákat sok más felekezettől, az az, hogy nincs olyan, a baptista gyülekezeten kívüli személy vagy csoport, aki bármiféle hatalommal rendelkezne a gyülekezet felett hitelvi vagy vallásgyakorlási kérdésekben. Emellett, a gyülekezet valamennyi tagjának a gyülekezet vezetésével kapcsolatos véleménye egyenlő súllyal esik a latba.

A baptista gyülekezetvezetési modellt gyakran nevezik „demokratikus”-nak. Ez igaz is egy bizonyos értelemben. Egy demokráciában minden ember egyenlőként vesz részt a döntéshozatalban. A hatalom nem összpontosul egy ember vagy egy csoport kezében. Így kell működnie egy baptista gyülekezetnek. A demokratikus vezetés gyakorlásának egyik módja az, hogy a gyülekezet minden tagja szavazati joggal rendelkezik a gyülekezet tagsági összejövetelén tárgyalt témák ügyében.

Sok nem baptista és még néhány baptista szemében is furcsa módja ez egy gyülekezet működésének. Balgaságnak tűnik számukra külön képzéssel, képesítéssel vagy elhívással nem rendelkező emberekre bízni egy gyülekezet irányítását. Miért veszik a baptisták maguknak a bátorságot ahhoz, hogy így működjenek?

Mik a gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés alapjai?

A baptisták számára hitelveik nem csupán összeegyeztethetők működési szabályaikkal, hanem azoknak egyenesen az alapját képezik. Az alapvető baptista hitelvek ezért összefüggnek a gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetéssel.

Krisztus Úr volta. A baptisták – szigorúan véve – nem hisznek a demokratikus gyülekezetvezetésben. A“demokratikus” szó egy politikai kifejezés, melynek jelentése: „a nép uralkodik”. A baptisták szemében a gyülekezetben a legfőbb hatalom nem az embereké, hanem Jézus Krisztusé. Jézus az egyház Ura (Efezus 4:15, Filippi 2:11). A baptista gyülekezetvezetési modell jellemzésére inkább a „theo-demokratikus” kifejezés alkalmas, amely azt jelenti, hogy Isten uralkodik az összes emberen keresztül.

A Biblia tekintélye. A baptisták meg vannak győződve arról, hogy a gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés tükrözi leghűebben az Újszövetségben leírt gyülekezetek gyakorlatát. Láthatjuk példának okáért, hogy jelentős döntéseket a gyülekezet egész tagsága hozta meg teljes egyetértésben – nem pedig egy személy vagy csoport (ApCsel 6:1-6, 13:1-3, 15:22, 2Korinthus 8:1-13).

Üdvösség hit által. A baptisták hite szerint mindenki egy módon nyeri el az üdvösséget: kegyelemből Jézus Krisztusba vetett üdvözítő hitre jut, és az üdvösség elnyerésében nem játszanak szerepet a cselekedetek, társadalmi státusz vagy bármely más dolog (Efezus 2:8-10). A kereszt lábánál egyetlen irányba sem lejt a pálya. Ezért egyetlen baptista sem uralkodhat egy másik felett. Így tehát a gyülekezetet valamennyi tagnak együtt kell irányítania Krisztus uralma alatt.

Az emberi lélek kompetenciája és a hívők papsága. Az emberek Istentől kapott kompetenciával rendelkeznek Isten akaratának megismerésére és követésére. Akik hit által elfogadják Isten kegyelmi ajándékát, az üdvösséget, „hívő papok”-ká válnak (1Péter 2:9, Jelenések 5:1-10). Minden egyes hívő pap közvetlen kapcsolatban áll Istennel a Szentírás és az imádság révén, ezért a Szentlélek irányítása alatt szabad arra, hogy meghatározza: Mi Isten akarata? Ezen túlmenően, minden hívő egyben része a „királyi papság”-nak, melyben Jézus Krisztus a Főpap (Zsidók 7-10). Ez a papság egy olyan közösség, amelyben minden egyes hívő papnak feladata Isten útmutatását keresni a közösség együttműködő tagjaként.

Bemerített hívőkből álló újjászületett gyülekezeti tagság. A baptisták elszántan ragaszkodnak a Bibliának azon tanításához, mely szerint a gyülekezet tagságához csak azok tartozhatnak, akik a Krisztusba vetett hit által üdvösséget nyertek, és akik részesültek a bemerítés általi hívő keresztségben. A gyülekezet tehát bemerítés által megkeresztelt hívők – más szóval hívő papok – közössége. A gyülekezet irányítása tehát valamennyi tag közös feladata, nem csupán közülük eggyé vagy néhányé.

Kérdések és Problémák

A gyülekezeti-közösségi vezetés alapjai biblikusak és egyértelműen kötődnek alapvető baptista hitelvekhez. Mindazonáltal egyesekben esetenként kérdések merülnek fel ezzel a vezetési modellel kapcsolatban:

Ki a felelős vezető? Az üzleti életben gyakran a vezérigazgatót tartják a szervezet felelős vezetőjének. Ezért természetes, hogy sokan hasonlóan vélekednek a gyülekezeti szervezettel kapcsolatban is. A baptisták azonban – a Biblia és fontos baptista hitelvek alapján – azt tartják, hogy egyedül Krisztus az egyházának, gyülekezetének „felelős vezető”-je, és a tagok feladata megismerni és követni Krisztusnak a gyülekezetre vonatkozó akaratát.

Nem a lelkipásztor rendelkezik hatalommal a gyülekezet felett? Vagy a diakónusok? A Biblia tanítása szerint a lelkipásztoroknak igen fontos szerepük van a gyülekezet életében (1Timóteus 3:1-7). Ez azonban nem valamiféle diktátori hatalmi pozíciót jelent, sokkal inkább szolgai szerepkörök betöltését, lelki vezetést, „nem úgy, mint akik uralkodnak a rájuk bízottakon” (1Péter 5:2-3). A Biblia szerint a lelkipásztorok feladata nagy felelősséggel jár, és a gyülekezet tagjainak tisztelniük kell őket szolgai vezető szerepükben, és úgy kell viszonyulniuk hozzájuk, hogy munkájuk számukra öröm legyen, ne teher (Zsidók 13:17). A Biblia a diakónusok számára is magasra teszi a lécet (1Timóteus 3:8-13), de a diakónusoknak is a gyülekezet szolgáinak és nem kormányzóinak kell lenniük.

Hogyan történjék a döntéshozatal? Lévén hogy önállóak, az egyes baptista gyülekezetek egymásétól eltérő konkrét módokon hozzák meg döntéseiket. A baptista irányelvek szerint végső soron a gyülekezet egész tagsága felelős azért, hogy a meghozott döntések összhangban legyenek Krisztusnak a gyülekezetre vonatkozó akaratával. Gyakorlati okokból azonban sokszor nem lenne célravezető, hogy a teljes gyülekezeti tagság részt vegyen minden egyes döntés meghozatalában. A gyülekezetek ezért különféle eljárásokat alkalmaznak a gyülekezeti ügyek intézésére. Sok gyülekezetben ezeket az eljárásokat okiratokban vagy működési szabályzatokban rögzítik.

Számos gyülekezetben bizonyos döntések meghozatalára bizottságokat, a lelkipásztort és/vagy munkatársakat hatalmaznak fel. Ők aztán a jelentősebb kérdésekben ajánlást, javaslatot tesznek és kikérik a gyülekezet tagságának jóváhagyását. Sok esetben a bizottságok, a lelkipásztor és/vagy a munkatársak eldöntendő javaslatát először a diakónusok véleményezik, mielőtt az a gyülekezet tagsága elé kerül egy gyülekezeti órán.

Ideális esetben minden gyülekezeti tagot buzdítanak a gyülekezeti órán való részvételre. Sok gyülekezetben közvetlenül egy istentisztelet után tartják a gyülekezeti órát, mégpedig rendszeres időközönként, például negyedévenként. A legfontosabb ügyekben – például egy új lelkipásztor megválasztása – külön erre a célra összehívott gyülekezeti órán tárgyalják meg a vonatkozó bizottsági ajánlást.

Nem rossz hatásfokú ez a fajta gyülekezetvezetési modell? Bizonyos értelemben lehet rossz hatásfokú, mivel az összes gyülekezeti tagot bevonja a gyülekezet életét és szolgálatát érintő döntések meghozatalába. Ugyanakkor ez az általános részvétel erősíti a gyülekezet egységét, mert ennek következtében a tagok jobban magukénak érzik a gyülekezetet, mint egyébként tennék. A tagok irányítása alatt lévő gyülekezet hatékony eszköznek bizonyult a gyülekezet küldetésének (pl. evangélizáció, tanítványozás és szociális szolgálat) teljesítésében.

Összefoglalás

Ez a fajta gyülekezetvezetési modell nyilván idealista és nehezen megvalósítható. A következő cikkben ezen problémák némelyikével foglalkozunk. Baptisták meg vannak győződve arról, hogy törekedniük kell a gyülekezeti-közösségi gyülekezetvezetés céljának elérésére, mert ez képezi le a gyülekezetvezetés újszövetségi mintáját, és ez felel meg legjobban a baptisták számára legfontosabb bibliai hitelveknek.