Mitől baptista a baptista?

„…az Urat, Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet.”
1Péter 3,15

„Én egyszerűen keresztyén akarok lenni, nem akarok egyetlen felekezethez sem tartozni.” Hallottál már ilyet valakitől? Roppant kegyesnek hangzik, ugyanakkor azt sugallja, mintha valami nem stimmelne azzal, hogy az ember egy keresztyén felekezethez tartozik.

Mi a felekezet?

Előfordul, hogy az emberek nem ismerik fel a különbséget a „felekezet” és a „vallásos szervezet” között. A „felekezet” hitelvek és gyakorlatok összességét jelenti, melyet emberek egy csoportja közösen vall, illetve gyakorol. A felekezetek rendszerint különféle szervezeteket hoznak létre az adott felekezet értékeinek és hitelveinek megvalósítása érdekében, de ezek a szervezetek nem azonosak magával az adott felekezettel, hanem csupán annak megjelenési formái. Példának okáért, a Magyarországi Baptista Egyház, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége és a Baptista Világszövetség nem három különböző felekezet, hanem a baptista felekezethez tartozó három különálló szervezet.

Vannak emberek, akik úgy vélik, hogy az lenne az ideális, ha minden keresztyén pontosan ugyanazokat a hitelveket vallaná és ugyanazokat a gyakorlatokat követné, de az élet egyszerűen sohasem volt ilyen, és ma sem az. A keresztyén mozgalomban annak kezdetétől fogva léteztek eltérő felfogások olyan kérdésekben, mint a gyülekezet jellege, az üdvösség útja és a keresztség értelme.

A felekezetek létezése tény. Vannak és velünk is maradnak. Egyesek közülük – mint például a baptista felekezet – még növekszenek is világszerte. Emellett a felekezetek fontosak is. Nagyon sokat jelentenek az egyes emberek élete, de a világ egésze számára is. Az, hogy valaki egy adott felekezethez tartozik, hatással van az életére. Ezért tehát jó tudni, hogy a különböző felekezetek milyen hitelveket vallanak és milyen életviteli gyakorlatokat követnek.

Mi különbözteti meg a baptistákat másoktól?

Milyen választ adnál, ha valaki feltenné neked a kérdést: „Mi az az egy alapvető dolog, ami megkülönbözteti a baptista felekezetet a többi keresztyén felekezettől?” Azoknak a bemerítéssel történő megkeresztelése, akik hisznek Jézus Krisztusban, mint Urukban és Megváltójukban? Vagy az egyetemes papság elve melletti erős elkötelezettség? A vallásszabadság melletti következetes, határozott kiállás?

A baptista keresztyének mindezeket vallják és gyakorolják. Ez azonban igaz más felekezetekhez tartozó keresztyénekre is, jóllehet esetenként némileg eltérő értelmezéssel.

A valóság az, hogy nincs egyetlen olyan hitelv vagy gyakorlat, amely önmagában megkülönböztetné a baptistákat a többi keresztyéntől. Akkor hát mitől baptista a baptista?

A hitelvek és gyakorlatok kombinációja az, ami megkülönbözteti a baptistákat a többi keresztyén csoporttól. Létezik egy a hitelveknek és gyakorlatoknak olyan megkülönböztető csoportja – egyfajta baptista recept – amely egyedülállóan baptista.

Mint legtöbb valódi recept esetében is, az egyes összetevők nem kizárólag a baptistákra jellemzők, viszont a keverék egésze jellegzetesen baptista. Noha az összetevők némelyike más keresztyén csoportok „receptjének” is részét alkotja, a baptistákon kívül nincs másik olyan keresztyén csoport, amely a hitelveknek és gyakorlatoknak ugyanazt a kombinációját vallaná és gyakorolná, mint a baptisták.

A baptisták között vannak különféle „ízesítésűek”. Eltérő a véleményük egyes olyan kérdésekben, mint Krisztus második eljövetele, istentiszteleti, dicsőítési stílus vagy a felekezet szervezeti felépítése. Ugyanakkor minden baptistában megtalálhatók ugyanazok az alapvető „hozzávalók”. Vannak olyan hozzávalók, melyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a receptből végül egy baptista jöjjön ki. Ha a kukoricakenyér receptjében a kukoricalisztet búzaliszttel helyettesítjük be, abból már nem lesz kukoricakenyér. Hasonlóképpen, ha a „baptista receptből” kihagyunk egy alapvető hozzávalót, az eredmény nem lesz baptista.

Mit számít mindez?

Mit számít az, hogy az ember melyik felekezethez tartozik? Sokat. Csodálatos, odaszánt keresztyének találhatók a különböző felekezetekben, vannak azonban olyan, a szívünkhöz közel álló, jellegzetes hitelvek, amelyek nyomós okát adják annak, hogy a baptista felekezethez tartozzunk. Például a baptisták meggyőződése szerint az üdvösség kizárólag kegyelemből van hit által, nem pedig kegyelem és/vagy hit plusz keresztség, szentségek vagy egyházi/gyülekezeti tagság. A baptisták ragaszkodnak ahhoz, hogy a gyülekezet dönthesse el, ki legyen a lelkipásztora, ne pedig egy, a helyi gyülekezeten kívülálló személy vagy csoport rendeljen ki számukra lelkipásztort.

Ér valamit a baptista felekezet? Nagyon is! A baptista felekezet a múltban is és a jelenben is sokat jelent a világ számára. Például az USA-ban szabadon lehet istentiszteleteket tartani, és ez nagymértékben a baptista felekezethez tartozó egyes személyek áldozatos és önzetlen erőfeszítéseinek tulajdonítható. A baptisták küzdöttek minden ember vallásszabadságáért, azért, hogy ki-ki saját lelkiismerete szerint imádhassa Istent, anélkül, hogy azt bármely állami vagy egyházi/vallási szervezet befolyásolná. Tették ezt minden őket ért üldöztetés ellenére. A baptisták folytatják ezt a küzdelmet minden ember vallásszabadságáért szerte az egész világon.

Cikksorozatunkban megvizsgáljuk azokat a hitelveket, gyakorlatokat, hangsúlyokat és szervezeti megoldásokat, amelyekből összeáll a „baptista recept”. A különböző cikkekben rámutatunk a baptisták és más keresztyén felekezetek közötti hasonlóságokra és különbségekre csakúgy, mint ugyanezekre az egyes baptista csoportok között. Cikksorozatunkban ezen túlmenően hivatkozunk egy honlapra, ahol további információ található a tárgyalt kérdésekre vonatkozóan. Ez a következő:

www.baptistdistinctives.org
——————————————-
„Mivel a baptista elvek baptista sajátosságok, minden baptista gyülekezetnek valamennyi tisztségviselőjével együtt – a prédikátortól a vasárnapi iskolai tanítóig – olyat kell képviselnie abban a közösségben, ahol az Igét tanítja, ami különbözik minden más egyháztól, gyülekezettől.”

J.B. Cambrell (1841-1921), baptista lelkipásztor, egyetemi rektor, szerkesztő, teológiai professzor, felekezeti vezető, államférfi

A baptista recept

Mik a baptista recept fő összetevői? Egyesek ezek közül megtalálhatók szinte minden más keresztyén felekezetben is, mint például a hit Istenben és Jézus Krisztusban, mint Megváltóban. Néhány lényeges dologban azonban a baptisták bizonyos más csoportoktól eltérő nézeteket vallanak. Például, noha gyakorlatilag minden keresztyén csoportosulás szerint jelentőségteljes a keresztség a keresztyén ember számára, a baptisták a keresztség kérdésében a többiek zömétől eltérő álláspontot képviselnek. Cikksorozatunkban ezeket a különbségeket és azok jelentőségét tárgyaljuk.

A baptista recept több hitelvet vagy hittételt tartalmaz:

• Jézus Krisztus Úr
• A Biblia az egyetlen írott tekintély a hit és az életvitel számára
• Az emberi lélek kompetenciája
• Megmentés a bűnből és az örök halálból a bűnbocsánatra és az örök életre kizárólag a Jézus Krisztusba – aki Isten kegyelmének ajándéka – mint Úrba és Megváltóba vetett hit által
• Az egyetemes papság elve, hogy minden egyes Krisztusban hívő ember egyben pap is
• Hitvalló keresztség
• A keresztség és az úrvacsora csodálatos szimbolikus jelentőséggel bír, de nem elengedhetetlenül szükséges az üdvösséghez
• Kizárólag újjászületett emberekből álló gyülekezeti tagság
• Vallásszabadság és ennek következményeként az egyház és állam szétválasztása

Ezekre a hitelvi alapokra épül néhány gyakorlat és irányelv, amely szintén a baptista recept részét képezi:

• Gyülekezeti-közösségi gyülekezetirányítás Krisztus uralma alatt
• A gyülekezetek autonómiája
• Önkéntes együttműködés különféle célok érdekében

Ezekhez a hitelvekhez és gyakorlatokhoz szorosan kapcsolódik számos olyan hangsúly, amely a legtöbb baptistát jellemzi:

• Evangélizálás
• Misszió
• Keresztyén oktatás
• Szolgálat
• Szociális érzékenység

Ezek végzése érdekében a baptisták különféle módokon szerveződnek a helyi gyülekezet keretein túlmenően, például gyülekezetek társulásait, társaságokat, szövetségeket, közösségeket hoznak létre. A baptisták számos intézményt is létesítettek például az oktatás, a misszió, illetve a gyermek-, idős és betegellátás területén. A közös nevező ezeknél az önkéntes együttműködés.

A baptisták arra törekszenek, hogy minden egyes hitelvet, gyakorlatot, hangsúlyt és szervezetet a Biblia tanításának talajára állítsanak. A baptisták vágya az, hogy az egyénre és a gyülekezetre vonatkozó újszövetségi modellt a lehető legszorosabban kövessék az emberi lehetőségek keretein belül Isten segítségével, a Szentlélek útmutatása és a Tőle származó erő által.